A pünkösdi ünnepkör

Áldozócsütörtök

A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök ünnepe, Krisztus mennybemenetelének a napja. Neve onnan ered, hogy régen ezen a napon volt a gyerekek első úrvacsora vétele, „áldozása”.

Pünkösd

Pünkösd a Szentlélek kitöltetésének ünnepe. Szentlélek szó: görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus.


Húsvéthoz kapcsolódva a pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik. Az 50-es szám a zsidó vallásból ered. Kezdetben a befejezett aratást, az első gyümölcsök áldását ünnepelték ezen a napon, később pedig a Sínai-hegyi szövetségkötés, a Tízparancsolat adományozásának ünnepét ülték.
Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére üli, hogy Jézus mennybemenetele utána a Szentlélek leszállt az apostolokra. Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

 

Pünkösd ünnepének története

"És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nékik szólniuk." (Apostolok cselekedeteiről írott könyv 2 rész:1-4 vers). Ekkor a tanítványok prédikálni kezdtek, beszédükre sokan megtértek, keresztyének lettek, így megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

Pünkösdi jelképek

                                                                                           

A képen a Szentlélek jelképe a galamb és másik jelképként a tüzes lángok láthatóak.

                        

                         Fehér galamb

Amikor Jézust Keresztelő János megkeresztelte, galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra. Ezért a Szentlélek jele a galamb. A korai egyházakban sok helyen, a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon.

                  Tűz

Pünkösdkör kettős tüzes nyelvek jelentek meg a tanítványok feje fölött, amely jelképezi, hogy méltóvá tett Isten a tanítványokat a szolgálatra.

Pünkösdi népszokások

Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.

Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket.

Pünkösdi királyválasztás

Ügyességi versenyen mérték fel a fiatalok ügyességét, erejét, így kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette. A pünkösdi királyoskodás előnyökkel járt, minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, ingyen fogyaszthatott, de ez a tisztség csak egy hétig tartott. Ebből ered magyar szólásunk is, ha valami  rövid ideig tart szoktuk mondani rá, hogy olyan, mint a pünkösdi királyság.

 

Pünkösdölés

Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

 

 

 

Arany János: Az ünneprontók

Szép piros a Pünkösd reggel,

Mintha tűzzel, Szentlélekkel

Menny- Föld tele volna,

E napot fent s lent megülik,

E nap oly ragyogva nyílik.

Mint a hajnali rózsa.