Karácsony

A karácsony ünnepének története

 

A karácsony időpontjának kiválasztása nagy valószínűség szerint azért esett december 25-re, a téli napforduló idejére, mert a Római Birodalomban december 25-én ünnepelték a „legyőzhetetlen Napisten születésnapját”. Ezen a főünnepen lóversenyekkel jelenítették meg a Napisten mítoszát. Az Egyház ezt az időpontot tűzte ki Jézus születésének megünneplésére, ahogy Augusztinusz fogalmaz: Tényleg napraforgó az emberi lélek, de igazi napja Jézus Krisztus. Miután a kereszténység államvallássá vált, hamarosan hivatalos ünneppé nyilvánították Jézus születését. Kezdetben, a 4. században január 6-án ünnepelték Jézus születésnapját, az örmény egyház a mai napig is ezt a napot ünnepli, míg a többi egyház a december 25-i időpontot fogadta el.

 

Karácsony szó jelentése

A karácsony szó az ősszláv nyelvéből került át a magyar szóhasználatba. A „kracsun” szó jelentése: lépő, átlépő, fordulónap, a téli napfordulóra utalva.

Huho van der Goes: A pásztorok imádása Betlehemben

 

Karácsony, Jézus születése

Máté evangéliuma 1 rész 18. verstől

 

A Jézus Krisztus születése pedig így vala: Mária, az ő anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egybekeltek volna, viselősnek találtaték a Szent Lélektől.

József pedig, az ő férje, mivelhogy igaz ember vala és nem akará őt gyalázatba keverni, el akarta őt titkon bocsátani.

Mikor pedig ezeket magában elgondolta: ímé az Úrnak angyala álomban megjelenék néki, mondván: József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert ami benne fogantatott, a Szent Lélektől van az.

Szűl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.

Mindez pedig azért lőn, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott volt a próféta által, aki így szól:

Ímé a szűz fogan méhében és szűl fiat, és annak nevét Immanuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten.

József pedig az álomból felserkenvén, úgy tőn, amint az Úr angyala parancsolta vala néki, és feleségét magához vevé.

És nem ismeré őt, míg meg nem szülé az ő elsőszülött fiát; és nevezé annak nevét Jézusnak.

 

Népszokások

A Karácsony ünnepe és ünnepének lényege nagyon sok művészt, zeneszerzőt, költőt és írót megihletett. Ezeket olvasva, nézve, hallgatva, karácsonyi hangulat költözik otthonunkba.

Kántálás

Bizonyos helyeken még fellelhető országunkban a kántálás szokása. Szenteste kis vagy nagyobb csoportok házról-házra járnak, vagy barátokat, ismerősöket látogatnak meg, énekkel köszöntik a ház lakóit, énekükben, köszöntésükben az ünnep lényegét és gondolatkörét fogalmazzák meg.

 

Betlehemezés

Nevét Jézus születési helyéről, Betlehemről kapta. A legismertebb karácsonyi népszokás, több szereplős pásztorjáték.

Ízelítő:

Mesélő: Karácsony este van: csend, nyugalom, béke, szeretet költözött az emberszívekbe. Angyalok az égen glóriát zengenek, a földön élőknek örömet hirdetnek.

 

 

Karácsonyi jelképek

 

Karácsonyfa

A karácsonyfa állításának szokása Németországból indult el már a 18. században, és terjedt el szerte a világba. A kezdeti egyszerű díszítést (alma, dió, mézeskalács), lassan-lassan felváltotta a díszes, csillogó, roskadozásig megrakott karácsonyfa. Az örökzöld tűlevelei a reménységet, maga a fa gyertyáival, fényével a Jézus által elhozott isteni szeretetet jelképezi.

Csillag

A karácsonyi ünnepkörben oly sokszor látható és megjelenő csillag, a betlehemi csillagot jelképezi, amely a napkeleti bölcseket elvezette Jézus születési helyéhez.

Angyal

A karácsonyi történetben fontos szerepük van az angyaloknak. Angyal viszi a hírt Máriának, hogy fia fog születni, angyalok jelentik az örömhírt a pásztoroknak, hogy megszületett Jézus, angyal figyelmezteti Józsefet, hogy meneküljenek Egyiptomba.

 

Karácsonyi érdekességek

 

Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünneplik az egész világon. Országonként különböző népszokások, tradíciók alakultak ki erre az ünneplésre nézve, és ezek a szokások még ma is élnek és gyakorlatban vannak.

Ukrajnában egy különleges vacsorával kezdődik az ünnep. Tizenkét fogásos vacsorát tálalnak fel, szimbolizálva ezzel a tizenkét apostolt. Szénát tesznek az asztal és az asztalterítő alá, jelképezve ezzel a jászolt ahol Jézus született. Két terítékkel többet helyeznek az asztalhoz, az egyiket az angyalnak, a másikat a váratlan látogatóknak. Ukrajnában a karácsonyt január 6-án ünneplik.

Németországban a karácsonyfát valódi gyertyákkal díszítik fel és a földszinten helyezik el. A gyerekeknek az emeleten kell várni addig, amíg az apa vagy a nagyapa meg nem gyújtja a gyertyákat. Ekkor lehívják őket és az egész család karácsonyi dalokat énekel a fa körül. A gyerekek csak akkor nyithatják ki az ajándékaikat, ha egyedül is énekelnek valamit, vagy elszavalnak egy verset.

Görögországban a szilveszter nagyobb ünnep mint a karácsony, ajándékokat is ekkor adnak egymásnak. Karácsonykor Szent Vilmost ünneplik, tiszteletére speciális ételeket és süteményeket készítenek, főleg kecskét és bárányt esznek.

Angliában december 24-én a „kéményen keresztül” érkezik a Mikulás, és édességet helyez el a gyerekszobában kifüggesztett zokniba. December 25-én a karácsonyfa felállítása után kerül sor a nagyobb ajándékok átadására. Ezen az estén hagyományosan pulykát és speciális pudingot esznek, amit egy egész éjszakán át főznek. Minden Karácsony este a királynő ünnepi köszöntő beszédet mond a televízióba, amelyet mindenki nagy áhítattal hallgat végig. A londoniak kimennek a fővárosuk legnagyobb terére, körbeállják az ott található óriási karácsonyfát és karácsonyi dalokat énekelnek.

Erdélyben a karácsony nem szűk családi ünnep, hanem sokkal inkább közösségi ünnep. Szenteste úgy indulnak el otthonról a szentesti istentiszteletre, hogy a kályhára helyezik a töltött káposztát. Az ünnepi alkalom után a család hazavonul és elfogyasztja az ünnepi vacsorát. Ezt követően a család férfi tagjai kisebb csoportokba tömörülve, elindulnak a faluba énekkel köszönteni fel a rokonokat, szomszédokat, jó barátokat. Az ablak alatt megállnak néhány karácsonyi éneket elénekelnek és végül egy verset szavalnak el.

Ezt követően a ház gazdája vagy az otthon maradt asszonyok behívják a szívesen várt vendéget.

 

Karácsonyi gondolat

 

Karácsonykor sokszor kérdezik tőlünk: mit kaptál és mit adtál? És elmondjuk, hogy ezt és azt kaptuk és adtuk. Hadd kérdezzem így: kit adtunk tegnap és kit akarunk adni ma?... A gyermek legnagyobb éhsége: a szülő-éhség. Ad-e a szülő magából gyermeke számára? Mennyivel jobban vágyik az anyai-apai szeretetre, mint bármely csillogó-villogó játékra. Milyen nagy éhség egy feleség számára a férj-éhség, hogy szóljon egy jó szót hozzá, legalább karácsonykor! Egy meleg, simogató, kedves, tiszta szót, amire az asszony évek óta vár. Visszaadná vagy akárkinek odaadná a karácsonyfa alá tett legdrágább ajándékot is, ha a férj magát adná. ÉS FORDÍTVA! Tudunk-e valakit adni, magunkat adni,… a szeretetből adni..                                                                     Gyökössy Endre