Húsvét

A keresztények egyik legnagyobb ünnepe a húsvét. A Biblia leírása szerint, Jézust nagypénteken keresztre feszítették, harmadnap feltámadt a halálból. Jézus ezzel az áldozatával megváltotta és megszabadította az embert a bűntől és legyőzte a halált. Jézus feltámadásának emlékére tért át az ősegyház, a zsidó szombat ünnepléséről, a vasárnap ünneplésére.

 

Húsvét előképe

 

A zsidó húsvét neve: peszách, páska (kikerülés, elkerülés), kovásztalan kenyerek ünnepének is nevezik. Ezt a napot azért ünnepelte és ünnepeli a zsidóság, mert ekkor emlékeznek meg Egyiptomból, a szolgaságból való szabadulásról. Mint minden zsidó ünnepet, ezt is szigorú szokások szabályozzák.

Az ünnep fénypontja a páskavacsora. Az asztalra helyeznek egy külön kelyhet Illés próféta részére, mert várják Őt vissza. A vacsorán sós vízbe mártott salátát és keserűfüveket fogyasztanak, mely az Egyiptomban, a kiszolgáltatottságban hullatott könnyeket jelképezik. Utána a kovásztalan kenyerek kiosztása következik. - Mivel menekülniük kellett Egyiptomból, nem volt idejük megvárni, hogy a kenyér megkeljen, ezért kovásztalan kenyereket készítettek. –

Ezt követi a páskabárány elfogyasztása. Az egyiptomiak közül sokan életüket veszítették, mert nem hallgattak az utasításra, hogy kenjék be ajtófélfáikat a bárány vérével. Ez a zsidó nép Egyiptomból való kivonulása előtt történt. Aki bekente, az megmenekült. A családfő, a gyerekek, az utókor tanítására, elbeszéli az Egyiptomból való szabadulás történetét, hogy megismerjék, és nem feledkezzenek meg a szabadításról. A hívő zsidó nép a mai napig megtartja ezeket a nagyon régi szokásokat!

 

Húsvét ünnepe

 

Húsvétot a 40 napos böjt előzi meg. A nagyhét a nagyböjt utolsó hete,  virágvasárnaptól nagyszombatig tart.

A nagyhét ünnepnapjai:        

Virágvasárnap – Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe

Nagycsütörtök – Az úrvacsora (eucharisztia) szereztetésének napja               

Nagypéntek - Jézus kereszthalálának ünnepe

Nagyszombat – Jézus sírban pihenésének napja

 

A húsvét neve a nagyböjt utáni húsevésre vonatkozik. A húsvét ünnepe azonban ennél sokkal többről szól, sajnos a neve nem adja vissza a lényegét. Az orosz nyelv méltóan nevezte el ezt a napot, a Feltámadás napjának. Az ortodox egyház tagjai ezen az ünnepen így köszöntik egymást: Krisztus feltámadott! S így válaszolnak: Bizony feltámadott.

 

A húsvét mozgó ünnep, mindig a tavaszi napéj-egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

M S mester: Föltámadás

 

 

Jézus feltámadásának története

Máté evangéliuma 28 rész, 1 verstől

 

A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.

És ímé nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra.

A tekintete pedig olyan volt, mint a villámlás, és a ruhája fehér, mint a hó.

Az őrizők pedig tőle való féltökben megrettenének, és olyanokká lőnek mint a holtak.

Az angyal pedig megszólalván, monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek.

Nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, ahol feküdt vala az Úr.

És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé előttetek megy Galileába; ott meglátjátok őt, ímé megmondottam néktek.

És gyorsan eltávozván a sírtól félelemmel és nagy örömmel, futnak vala, hogy megmondják az ő tanítványainak.

http://www.patriotaeuropa.hu/wp-content/uploads/2013/03/H%C3%BAsv%C3%A9ti-jelk%C3%A9pek-szimb%C3%B3lumok-H%C3%ADmes-toj%C3%A1s1.jpg

 

Az ünnepkör jelképei

 

Kereszt

Jézus áldozatának a jelképe

 

INRI Jézus keresztjén található négy betű: Iesus Nazarenus Rex Iudaeorum rövidítése

jelentése: Názáreti Jézus a Zsidók Királya

 

Kakas

Templomok tornyain gyakran látható a kakas, ami nem szélkakas, hanem a Péter tagadás történetéből vett jelkép. Figyelmeztetésként állnak a templomok tornyain.

 

Pelikán

Az a hiedelem élt korábban a pelikánról, hogy éhínség idején saját véréből, testéből táplálja kicsinyeit. Keresztyén jelképpé vált: Jézus értünk odaadott életét jelképezi.

 

 

Húsvéti népszokások

 

Néhány népszokás is kapcsolódik a húsvét ünnepéhez, ilyen a locsolkodás, a tojásfestés. A locsolkodás népszokásnak az alapja, a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit, amit kissé modernizálva az illatos vizek váltottak fel. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat, vízzel locsolták le. A húsvéti tojások piros színe, egyes vélemények szerint. Krisztus vérét jelképezi.

Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe volt, a bő termést és áldást kívánták előhívni ezekkel a szokásokkal. A tojás az élet ígéretét hordja magában, így kötődik a nyúl is a termékenységhez, mivel a nyúl szapora állat. A locsolkodás az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

 

 

Húsvét előtt ….. nehéz, szomorú léptek.

Húsvét előtt ….. zokogó, bús miértek.

Húsvét előtt ….. ajtók, kemények, zártak.

Húsvét előtt ….. arcok fakóra váltak.

Húsvét előtt ….. szívek, üres-szegények.

Húsvét előtt ….. kihamvadott remények.

Húsvét előtt ….. egy nagy „minden hiába”!

Bús eltemetkezés az éjszakába.

 

Be húsvét lett! Feltámadott a Mester!

Húsvét után …. el a gyásszal, könnyekkel!

Húsvét után …. futni a hírrel frissen!

Húsvét után …. már nem kérdezni mit sem!

Húsvét után …. új cél és új sietség!

Jézus él! Nincs út mely messze esnék!

Húsvét után …. Erő, diadal, élet.

 

Csak azok sírnak húsvéti könnyeket,

Akik még mindig húsvét előtt élnek.

Turmezei Erzsébet