Augusztus 20. : államalapító Szent István ünnepe

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

Uralkodása idején I. István király augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avattaünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén, betegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.
Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap.

XI. Ince pápa 1686-ban Istvánt szentté nyilvánította, s elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg augusztus 16-án Szent István ünnepéről. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, de az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt.

Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét. 1891-ben Ferenc József császár munkaszüneti nappá nyilvánította.

A két világháború között az állami és egyházi tartalom összekeveredett, és kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelték nyilvánosan. A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek. Először az új kenyér ünnepének nevezték, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új – szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették.
Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta megrendezik a Szent Jobb-körmenetet.

Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg, az Országgyűlés 1991. március 5-ei döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

Forrás: mtva.hu