Szívbillentyűhibák

 

sziv.jpgSzívünk fontos alkotóelemei a szívbillentyűk, amelyek ha hibásan működnek, komoly gondot okozhat a szervezetünkben. Négy működésbeli rendellenességet mutatunk be. Milyenek a tüneteik, hogyan lehet őket kezelni?

 

Aorta regurgitáció

Aorta regurgitáción a szív elernyedése (diasztolé) során, az aorta billentyűn keresztül az aortából a kamrába történő vérvisszaáramlást értjük, amelynek oka a billentyű elégtelensége. (Normális esetben a vér a bal kamrából az aortába áramlik, és az aorta billentyű nem engedi, hogy onnan visszafolyjon.) A regurgitáció másodlagos módon alakul ki, az aorta dilatáció (tágulat) vagy disszekció (a főverőér falának hosszanti, lap szerinti szakadása) következtében.

aortic_regurgitation.gifAz aorta regurgitáció súlyossági fokai:

  • I. fokú: egy szívösszehúzódás (szisztolé) kiüríti a bal kamrába visszafolyt többletet
  • II. fokú: egy szívösszehúzódás nem üríti ki a bal kamrába visszafolyt többletet, de nem fokozódik a telődés
  • III. fokú: a bal kamra fokozatosan teljesen feltelődik, és több cikluson keresztül úgy marad
  • IV. fokú: egy szívelernyedés alatt teljesen feltelődik a bal kamra

A bal kamrába visszaáramló vér egy többlet térfogattal terheli a kamrát (volumen terhelés), ennek következtében a bal kamra kitágul és megnagyobbodik, ezután a kamra már nem tud olyan hatékonysággal pumpálni (funkciócsökkenés), a benne lévő vérnek csak kisebb hányadát tudja a szervezet felé továbbítani (úgynevezett ejekciós frakció csökkenés).

Tünetek

  • Jelentkezhet tünetmentesen
  • Megjelenhet heves szívdobogásérzés, fáradékonyság, szorító mellkasi fájdalom formájában, valamint a késői stádiumban a szívelégtelenség tüneteiként.

A szívelégtelenségnek súlyosságától függően különböző stádiumai léteznek, ezek az ún. NYHA stádiumok. Az alábbi jelek utalhatnak a regurgitáció jelenlétére:

  • Musset-jel: a fej szívütésekkel szinkron bólogatása
  • Müller-jel: a nyelvcsap szívösszehúzódásokkal szinkron pulzálása
  • Quincke-jel: a körömágy pulzálása átvilágításkor vagy az ajkak pulzálása rászorított üveglap alatt
  • Corrigan-pulzus: a tapintás során a szívcsúcslökést ki- és lehelyezettnek, valamint emelő jellegűnek találjuk, ezentúl gyors és peckelő pulzust észlelünk

A szív feletti hallgatózásnál a szív elernyedésének korai szakaszában zörej hallható, amely magas frekvenciájú, halkuló jellegű és legerősebben a szegycsont mellett a bal 3-4. bordaközben hallható vagy gyakran az aorta tágulat miatt inkább a szegycsont közepén esetleg jobb szélén található, és a csúcs felé vezetődik. Mellkasröntgen felvételen láthatóvá válhat a bal kamra megnagyobbodás, szívelégtelenség vagy bal kamrai szívelernyedés végi nyomásemelkedés esetén pedig a bal pitvar tágulat, és a visszeres (vénás) pangás a tüdőben. Az EKG-én is találhatóak elváltozások. A szívultrahangon láthatóvá tehető az aorta kezdeti szakaszának tágulata és az aorta billentyűn keresztül történő vérvisszaáramlás.

1201xbox2.jpgKezelés

Kezelése sebészi. Műtét javasolt a(z)

  • III-IV. fokú billentyűelégtelenség esetén,
  • a NYHA II-IV. stádiumában,
  • valamint jelentős bal kamra tágulat (dilatáció) vagy funkciózavar esetén.

Műtéti kezelésénél nem elégséges pusztán az aorta billentyű cseréje. Többnyire a teljes aorta-gyököt kell rekonstruálni. Ezentúl fontos a fertőzéses szívbelhártya-gyulladás megelőzése.

A mitralis billentyű hibái

A mitralis (ejtsd: mitrális) billentyű a bal szívfélben a pitvar és a kamra között helyezkedik el, szerepe, hogy nem engedi a vért a kamrából visszaáramlani a pitvarba.

Mitralis regurgitáció

Mitralis regurgitáció alatt a szívösszehúzódás  során, a mitralis billentyűn keresztül a pitvarba történő vérvisszaáramlást értjük, amelynek oka a billentyű elégtelensége. Marfan-szindrómában a mitralis billentyű prolapsusa (pitvarba történő beboltosulása) talaján alakul ki. A visszaáramló és ingázó vér egy többlet térfogattal terheli a bal pitvart és a bal kamrát (volumenterhelés), amelynek következtében bal pitvar és bal kamra tágulat alakul ki, valamint a tüdőben megnövekedett vérnyomáshoz vezet. Marfan-szindrómában a mitralis regurgitáció a vezető oka a csecsemő- és kisgyermekkori megbetegedésnek és halálozásnak.

Tünetek

  • A betegek fáradékonyságra panaszkodnak.
  • Tapintással le- és kihelyezett, emelő szívcsúcslökést találunk.
  • A szív felett történő hallgatózás során a szívösszehúzódás teljes ideje, enyhébb esetben csak a késői szakasza alatt zörejt észlelhetünk, amely legjobban a szívcsúcson hallható és a hónalj felé vezetődik.000045970_heart_attack_1.jpg
  • A mellkasi röntgen felvételen a bal kamra és pitvar megnagyobbodását láthatjuk.
  • Az EKG is elváltozásokat mutat.
  • A szívultrahang láthatóvá teszi a tág bal kamrát, a tág bal pitvart, valamint a késői stádiumban a tág jobb szívfelet. Ezentúl alkalmas az áramlás kiterjedése alapján a fokozat megállapítására.

Kezelés

Kezelése sebészileg lehetséges. A műtéti ellátás lehetőségei a billentyűcsere és a billentyűplasztika. Az esetek 80 százalékában kivitelezhető a plasztika, 20 százalékában viszont billentyűcsere javasolt. Műtét után az 5 éves mitralis regurgitáció-mentesség 88% körül van.

Mitralis prolapsus

sziv-.jpgMitralis billentyű prolapsus alatt a szívösszehúzódás során a mitralis billentyű bal pitvarba történő beboltosulását, előreesését értjük. A mitralis billentyű a szív bal pitvarából és bal kamrába történő véráramlás szelepe. Normális esetben a mitralis billentyű lezáródik a bal kamra összehúzódásakor, ezáltal megakadályozza a vér visszaáramlását a bal pitvarba. A mitralis billentyű prolapsus (előreesés) esetén a mitralis billentyű kisebb torzulása megakadályozza, hogy a szelep rendesen záródjon. A szív összehúzódásakor a normálisnál lazább szerkezetű billentyű túlmozdul a bal pitvar felé és kis záródási elégtelenség alakulhat ki. Az eredmény az, hogy kis mennyiségű vér visszaszivárog a bal pitvarba, de ez a csekély mennyiség a szív pumpafunkcióját csak nagyon kevéssé befolyásolja. Egyes esetekben, ha a nem teljesen jól záródó billentyűn keresztül jelentős mennyiségű visszaszivárgás van, kialakul az úgynevezett mitralis regurgitáció. Súlyos mitralis regurgitáció esetén már komolyabb tünetek alakulhatnak ki, mint a légszomj, fáradtság és a láb duzzanata. Ez ritkán műtéti megoldást tesz szükségessé.

Milyen gyakran fordul elő a mitralis prolapsus?

A mitralis prolapsus a leggyakoribb billentyűhiba. Hozzávetőlegesen az emberek 2-3%-ában fordul elő. Régebben előfordulását többre becsülték, de így is viszonylag gyakori rendellenesség.

CCSPrep_300x.jpgMi okozza a mitralis prolapsust?

  • A legtöbb emberben a mitralis billentyű prolapsus oka ismeretlen.
  • Ritkán a mitralis prolapsus más betegségekhez köthető, mint szervezet kollagén (kötőszövet) termelő képességének örökletes zavara vagy a reumás szívbetegség. A betegekben a hártyás billentyűkben túlságosan sok kötőszövet szaporodik fel, ami gyengíti a billentyű vitorláit és az őket rögzítő ínhúrokat. A megnyúló ínhúrok okozzák a mitralis billentyű előreesését.

Az állapot leggyakoribb fiatal nők esetében, általában 14 és 30 év között. Vékonyabb testalkatú, alacsony BMI (testtömeg-index) értékkel rendelkezők esetén is gyakrabban fordul elő. Néha ugyanannak a családnak több tagját is érintheti, így valószínűsíthető az eltérés örökletessége. Mitralis prolapsus gyakran fordul elő Marfan szindrómás és más kötőszöveti betegségben szenvedőkben.

Tünetek

  • ValvularHeartDisease.jpgA legtöbb emberben a mitralis billentyű prolapsus nem okoz semmilyen tünetet. A prolapsust ilyenkor csak akkor fedezik fel, amikor egy orvosi vizsgálat során a szív felett történő hallgatózáskor szívösszehúzódás közepén vagy végén “klikk”-et hallhatunk, továbbá a szívösszehúzódás végén zörej is hallhatóvá válhat.
  • A betegek többnyire panaszmentesek, de megjelenhet atípusos mellkasi fájdalom, ritmuszavarok, ennek kapcsán heves szívdobogásérzés és ájulás is. Súlyosabb esetben jelentős mitralis regurgitációhoz vezet.

Diagnózis

  • A fenti jellegzetes hallgatózási eltérés esetén sor kerülhet szívultrahangos vizsgálatra (echokardiográfia) a diagnózis pontosítása érdekében. Az echokardiográfia láthatóvá teszi a billentyű pitvar felé boltosulását, ami a 2 mm meghaladja, illetve a billentyű megvastagodását, ami az 5 mm-t meghaladja. Az szívultrahangos vizsgálat alkalmas az esetleges mitralis regurgitáció megítélésére, illetve követésére.
  • EKG vizsgálat kisebb eltéréseket mutathat, ritmuszavarok és a szívben ingerületvezetési zavarok léphetnek fel, de sokszor az EKG normális.
  • Társuló tünetek esetén, mint a mellkasi fájdalom, szédülés vagy szívdobogásérzés esetén további vizsgálatokra lehet szükség, hogy meghatározzák a panaszok eredetét.

Mitralis billentyű prolapsus egy egész életen át tartó állapot. Azonban a legtöbb ember tünetek nélkül él együtt ezzel az állapottal. Nem lehet megelőzni a kialakulását.

Kezelés

  • A legtöbb esetben tünetmentes a mitralis billentyű prolapsus, ekkor pedig nincs szív.jpgszükség kezelésre. Korábban bizonyos beavatkozások és fogászati kezelések esetén antibiotikum előzetes szedését javasolták, de újabban ezt már nem ajánlják a szakmai szervezetek.
  • Egyes esetekben, ha a mitralis billentyű prolapsushoz mellkasi fájdalom vagy szívdobogásérzet társul, hasznos lehet béta-blokkoló gyógyszerek szedése a tünetek enyhítésére.
  • Szívdobogásérzetet panaszoló mitralis prolapsus betegeknek tanácsos a ritmuszavart elősegítő olyan izgató anyagok mellőzése, mint a kávé, az alkohol.
  • Tekintettel arra, hogy a mitralis prolapsus alapvetően egy jóindulatú, kedvező kórlefolyású állapot, a legtöbb esetben elegendő a beteg megnyugtatása.

Mikor kell orvoshoz fordulni mitralis prolapsus esetén?

Keresse fel orvosát, szívdobogásérzés rendellenes pulzus esetén, különösen, ha ezek a tünetek szédüléssel vagy ájulásérzéssel társulnak. Akkor is keresse fel azonnal orvosát, ha Önnek a mellkasi fájdalma van. Terhesség esetén nőgyógyásza eldönti, milyen teendő van. A legtöbb esetben a normális szülésnek nincs akadálya, ha a mitralis prolapsushoz nem társul, vagy csak minimális mértékben mitralis regurgitáció.

Prognózis, kórlefolyás

A legtöbb emberben a mitralis prolapsus soha nem okoz tünetet, és ez az állapot nem befolyásolja jelentős mértékben sem az életmódot, sem pedig a várható élettartamot. 2-3 évente érdemes szakorvosi ellenőrzést tartani. Ritkán kerül sor rekonstrukciós vagy billentyűcsere műtétre.

Pitvari sövényhiány (ASD)

ragyogo.jpegA bal és jobb pitvar közötti sövény nyitottsága a leggyakoribb veleszületett szívhibák egyike. A két pitvart elválasztó falon lévő lyukon keresztül oxigénben gazdag vér áramlik  a magasabb nyomású bal szívfélből az alacsonyabb nyomású jobb szívfélbe, ahol oxigénben szegény vér kering (még nem frissült fel a tüdőben). Viszonylag nagyméretű lyuk esetén a bal oldalról jobb oldalra átáramló mennyiség jelentősen megterhelheti a jobb oldali, úgynevezett kisvérkört, és emelkedett tüdőkeringési (pulmonális) nyomás alakulhat ki. Ez hosszabb távon szívelégtelenséghez vezethet.

Gyakoriság

A pitvari sövényhiány gyakori veleszületett szívhiba. Az első életévekben az esetek nagy részében lyuk magától bezáródik. Felnőttkorban előfordulása 10 és 20% (!) között van, de ezek legnagyobb része tünetmentes.

Tünetek

A pitvari sövényhiányosok legnagyobb része fiatalkorban tünetmentes. Az esetek egy részében általában 40 éves kor felett tünetek alakulhatnak ki:

  • Csökkent terhelhetőség
  • Fáradékonyság
  • Szívdobogásérzet
  • Ájulás

Vizsgálatoklyukas2.jpg

  • Fizikális vizsgálat: A szív hallgatózásakor zörej hallható (úgynevezett szisztolés zörej), illetve a tüdőverőér billentyű záródási hangja is megváltozik.
  • EKG
  • Szívultrahang (echokardiográfia)

Látótérbe hozható a lyuk a pitvari sövényen, felmérhető a lyukon keresztüli áramlás nagysága. Lemérhető az esetleges nyomásemelkedés a tüdőkeringésben. Nyelőcsövön át történő (TEE) szívultrahang még pontosabb képet ad.

Beavatkozások

Enyhébb esetekben nem szükséges hosszan távon sem a lyuk bezárása. Súlyosabb esetben ez szükségessé válhat, ami történhet elsősorban katéteres eljárással, illetve szívműtéttel is. Az időben végzett beavatkozás kockázata igen alacsony.

 

 

Forrás: egeszseg.hu