Melyek a szív- és érrendszeri betegségek legfőbb rizikófaktorai?

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulását nagyban befolyásolhatják bizonyos tényezők. Több ilyen, ún. rizikófaktor együttes fennállása jelentősen növelheti a stroke, a koszorúér-betegség, vagy a szívinfarktus esélyét.

Egyes rizikófaktorok olyan adottságok, melyekkel együtt kell élnünk, sokuk azonban helyes életvitellel, illetve megfelelő gyógyszerekkel kordában tartható. A leggyakoribbakról az alábbiakban olvashat. 

Magas vérnyomás

Az optimálisnál tartósan magasabb vérnyomás jelentősen megnöveli a stroke és a szívinfarktus veszélyét. Mivel a hétköznapokban kevésbé észrevehetőek a tünetei, érdemes rendszeresen megméretni a vérnyomást.

Kevés mozgás

A testmozgás hiánya akár kétszeresére is növelheti a koszorúér-betegség esélyét. Tartsa fenn egészségét és javítsa vérkeringését rendszeres mozgással!

Dohányzás

A dohányzás jelentősen, akár duplájára is növelheti a koszorúér-betegség és ennek következményeként a szívinfarktus esélyét. Ez a veszély azonban még hosszú évekig tartó dohányzás után is csökkenthető a leszokással.

Cukorbetegség

A cukorbetegség egyik hosszú távú következménye az érfalak sérülése, ez pedig megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A cukorbetegség kialakulását elsősorban a túlsúly, a kevés mozgás és a genetikai hajlam befolyásolják.

Magas koleszterinszint

A koleszterint szervezetünk a májban állítja elő, de a zsíros táplálkozás is növelheti arányát a vérünkben. Az erekben lerakódva csökkenti azok rugalmasságát, ami megnöveli az érelmeszesedés kockázatát.

Helytelen táplálkozás

Mint már említettük, a rossz táplálkozás növelheti a koleszterinszintet és a cukorbetegség esélyét is. Helyes, egészséges, illetve mértéktartó táplálkozással és testmozgással azonban könnyebben maradhatunk formában és óvhatjuk meg magunkat a szív- és érrendszeri betegségektől.

Nemek szerinti eltérések

Bizonyított tény, hogy a férfiak esetében gyakrabban alakulnak ki szív- és érrendszeri betegségek. Ennek hátterében az egyik női nemi hormon (ösztrogén) védőhatása áll, amely a nőkben védőhatást fejt ki az érrendszerre. A változó kor (klimax/menopauza) után a nők szervezetében drasztikusan csökken az ösztrogéntermelés, mellyel párhuzamosan a nők is felzárkóznak a férfiakhoz a szív- és érrendszeri betegségek kockázata és gyakorisága tekintetében.

Életkorral növekvő kockázat

Ahogy idősebbek leszünk, egyre nagyobbá válik a szív- és érrendszeri betegségek esélye. Különösen 40 éves kor felett érdemes jobban odafigyelni testünkre.

Családi hajlam

Ha valamely közeli rokonunknál már fiatalon (nőknél 65, férfiaknál 55 év alatt) jelentkezett szív- és érrendszeri betegség, könnyen lehet, hogy genetikailag hajlamosak vagyunk rá. Erre a hajlamra nincsen ellenszer. A legtöbb, amit tehetünk, a többi rizikófaktor minimalizálása.

Forrás: szeretemazeletem.hu