Stressz a munkahelyen

A munka, a munkahelyi légkör az egyik leggyakoribb stresszforrás. Ennek egyszerű okai vannak: egyrészt a legtöbb ember – otthona után – a munkahelyén tölti a legtöbb időt, másrészt a munkahelyi teljesítmény az élettel való elégedettséget és az önbecsülést is jelentősen befolyásolja. Amennyiben nem tudunk megfelelően reagálni a stresszhelyzetekre, olyan negatív következményekkel kell számolnunk, mint a depresszió, az önbecsülés hiánya, különféle betegségek vagy akár a romló teljesítmény.

Jó hír azonban, hogy a megküzdési képességek fejleszthetőek. Cikkünkben a felismerés és a megelőzés legfontosabb lépéseit foglaljuk össze.

Tipikus tünetek

A munkahelyi stressznek is számos megjelenési formája lehet, az érintett személyiségétől és motivációjától függően. A legjellemzőbb tünetek azonban az esetek többségében hasonlóak. A munkavállaló ilyenkor:

  • a legkisebb kudarcra is idegesen reagál.
  • nem képes együtt dolgozni a többiekkel.
  • nem tudja meghatározni a prioritásokat.
  • állandóan elfoglalt, de a feladataira nem tud jól felkészülni.
  • gyakran összetűzésbe kerül feletteseivel, beosztottjaival.
  • túlságosan elfoglalt, nem megy szabadságra.
  • hazaviszi a munkát, éjjel és hétvégéken is dolgozik.
  • elzárkózik a problémák és lehetőségek megvitatásától.
  • nem tud koncentrálni, rossz a memóriája.

Mi minden stresszelhet?

A munkahelyi stressz forrása – nem túl meglepő módon – legtöbbször maga a munka, illetve a nem megfelelő fizikai körülmények. Stresszt okozhat, ha például zajban, rossz megvilágításban vagy nem megfelelő eszközökkel kell dolgozni, ha túl sok vagy éppen túl kevés a munka, vagy sürgetnek a határidők.

A tisztázatlan szerepkörök is komoly stresszforrást jelentenek. Gyakori probléma, hogy a munkavállaló nem tudja, meddig terjed a felelősségi köre, illetve ha olyan feladatokat is el kell végeznie, amelyek nem az ő hatáskörébe tartoznak.

Stresszel jár a túl gyors, illetve a túl lassú munkahelyi előmenetel is. Emellett komoly probléma az is, ha az érintett nem tud előretervezni, az előrelépési lehetőségeket bizonytalannak látja és gátolva érzi magát.

A szervezeti kultúra szintén nagyban befolyásolja a munkavállalók közérzetét. Ha valaki értelmetlen szabályok közé szorítva, rideg, esetleg konfliktusos légkörben dolgozik, megemelkedik a stressz-szintje. A munkahelyi kapcsolatok minősége hasonlóan veszélyezteti a lelki jóllétet.

A stresszforrások között mindenképpen meg kell említenünk a külvilágból begyűrűző hatásokat is. A leggyakoribb ilyen jellegű probléma a dolgozó saját érdekeinek és a vállalat elvárásainak ütközése.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az egyes események hatása leginkább azon múlik, hogy hogyan gondolkodunk azokról. Stresszforrás gyakorlatilag bármi lehet, hiszen az, hogy egy esemény kivált-e stresszt vagy sem, egyéni adottságainktól függ (például érzékenységünktől, megküzdőképességünktől, korábbi tapasztalatainktól, a szervezet aktuális állapotától).

A stressz kezelésének két alappillére az érzelmek szabályozásának képessége, illetve a nehéz helyzetekben tanúsított pozitív hozzáállás. Számos kutatás alátámasztotta, hogy leginkább azok szenvednek a stressz negatív következményeitől, akik a nehézségek hatására dühösek lesznek, mert ők minden kellemetlen eseményt a személyük elleni támadásként élnek meg.

Forrás: www.egeszseg.hu