Vastagbélgyulladás

A vastagbél gyulladásos megbetegedései (colitisek) – sokan nem tudják – felnőttkorban igen gyakoriak. Ráadásul nagyon sokrétűek. Ám a sokféle kiváltó ok ellenére a tünetek nagymértékben hasonlítanak és sajnos igen kellemetlenek, az életet megkeserítők: komoly alhasi fájdalom, illetve fájdalmas bélmozgások; időnként láz is kísérheti és székletürítési problémák jellemzőek.

Ez utóbbi gyakoribb és hígabb székletürítéseket jelent. Gyakran a széklet szemmel láthatóan véres, máskor a székletben laboratóriumi eljárásokkal mutatható ki mikroszkopikus mennyiségű, de sokáig, makacsul ürülő vér.

A vastagbélgyulladás fajtái

Sok fajtája van: funkcionális, fertőzéses eredetű, antibiotikum-kezeléshez társuló (mintegy a terápia szövődménye), a félelmetes és nehezen gyógyítható colitis ulcerosa, a vérellátási zavar miatt kialakuló ischaemiás colitis. Vegyük röviden sorra őket.

A funkcionális vastagbélgyulladásban ugyan megvan az összes típusos tünet – hasi fájdalom, megváltozott bélműködés (székrekedés vagy hasmenés), a vastagbélnyák fokozott termelődése –, ám a panaszok hátterében nem mutatható ki szervi elváltozás, fertőzéses bélbetegség. Ezek a betegek gyakran stresszes életmódot folytatnak, illetve maga a stressz kiváltja a jellegzetes vastagbélpanaszokat.

A colitis kizárásos kórkép: a diagnózisa csak akkor állítható fel, ha a többi, vastagbélgyulladást okozó betegséget biztonsággal ki tudtuk zárni. A kezelés is csak akkor sikeres, ha a páciens el tudja fogadni, hogy nincs organikus bélbetegsége, igazi szervi elváltozása. A panaszok enyhíthetők salakanyagban, növényi rostban gazdag étrenddel, néha a tejtermékek fogyasztásának mérséklésével. Manapság új, ígéretes gyógyszerekkel is próbálkoznak, melyek az ún. szerotonin-antagonista csoportba tartoznak.

Fertőzéses vastagbélgyulladás

Előfordulás alapján leggyakrabban a fertőzéses eredetű vastagbélgyulladásokkal találkozunk. A kórokozók egyaránt lehetnek baktériumok, vírusok vagy paraziták (férgek). A heveny colitisek leggyakoribb szokványos okai baktériumok. Az érdekesség kedvéért felsorolok néhány, a laikus számára furcsán csengő baktériumnevet: Campylobacter jejuni, Shigella, Yersinia enterocolitica, Escherichia coli, illetve a pl. Salmonella.

A parazitás fertőzések száma világszerte igen magas, és kialakulásukat elősegítik a rossz szociális körülmények, az állattartás. Legtöbbször egy Entamoeba histolytica nevű féreg a bűnös, s ezt a fertőzést nehéz elkülöníteni a szintén véres hasmenéssel járó colitis ulcerosától. A kórokozó kimutatása sem könnyű, mert még meleg székletet kell küldeni a laboratóriumba a korrekt vizsgálathoz.

Vírusok egészséges immunrendszerű embereknél nem szoktak komoly gondot okozni, de (daganatellenes kezelés vagy AIDS miatt) legyengült immunitású egyéneknél súlyos gyulladás, hasfájás, véres-nyákos vírusos hasmenés léphet fel.

Amikor a hasznos bélbaktériumok is elpusztulnak...

Az antibiotikum-kezeléshez társuló colitist tulajdonképpen a fertőzéses eredetű vastagbélgyulladáshoz is lehetne sorolni, hisz baktérium okozza. Ez a leggyakrabban úgy jön létre, hogy valamely, a szervezetben zajló bakteriális fertőzés miatt antibiotikus kezelést indítunk, mely amúgy "mellékesen" elpusztítja a vastagbélben lakó, hasznos baktériumokat is. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a nem odavaló Clostridium nevű mikroba elszaporodjon és nagy mennyiségben termeljen toxint. Ez a toxin hozza létre a rossz közérzettel, görcsös hasfájással járó, véres hasmenést. A már megkezdett antibiotikumok adását fel kell függeszteni, más gyógyszereket kell adni. Figyelem! Az elhanyagolt vagy fel nem ismert esetek a bélfal kilyukadásához vezethetnek!

Colitis ulcerosa

A gyulladásos bélbetegségek közé tartozó colitis ulcerosa, más néven fekélyes vastagbélgyulladás sajnos élethosszig tartó betegség. Általában serdülő- vagy fiatal felnőttkorban kezdődik. Lefolyására jellemző, hogy a nyugalmi szakaszokat aktív fellángolások szakítják meg. Kiváltó okát nem ismerjük, de a szervezet megváltozott immunrendszere egész biztosan szerepet játszik benne. Az enyhébb betegséget nehéz kórismézni, de a súlyos, napi 10–15 véres, nyákos székürítéssel járó formák sajnos elég jellegzetesek.

Az ismétlődő gyulladás következményeként a bélfal kötőszövete megvastagodhat, a nyálkahártyán polipoid képletek alakulnak ki. A betegség tíz éven túli fennállása esetén időszakosan el kell végezni a vastagbél tükrözéses vizsgálatát, mert a visszatérő gyulladások miatt megnő a bél rosszindulatú daganatos megbetegedésének kockázata. Súlyos, a gyógyszeres kezelésre nem reagáló, szövődménnyel járó betegség esetén operációra kényszerülhetünk: a teljes vastagbél műtéti eltávolítása gyógyulást hozhat. Az enyhébb esetekben jól hatnak a különböző modern szerek is.

Ischemiás colitis

A vastagbél vérátáramlásának akadályozottsága ischaemiás colitist okozhat. A legtöbb beteg 50 év feletti és kórtörténetében érszűkületes panaszok, aortaműtét, dohányzás szerepel. Kockázati tényezőt jelent a fogamzásgátlók szedése fiatal nőkben. Hirtelen kezdődő alhasi fájdalom, láz, hányás és friss piros széklet ürülése jellemzi a kórképet. Ha nem jön létre bélelhalás, a betegség jól gyógyítható.

 

dr. Dezsőfi Antal

Forrás: patikamagazin.hu