Allergia

Allergia a szervezet téves immunválasza. Olyan anyag, molekula ellen védekezik, mely a szervezetre ártalmatlan, védekeznie nem kellene.

Az allergia hátterében lévő allergiás immunválaszban részt vehetnek IgE immunoglobulinok, eosinophil és basophil fehérvérsejtek, limphociták, hízósejtek, stb.

Ezen alapulnak az allergia vizsgálatok. Az allergia vizsgálatnál a fenti anyagok meglétét, sejtek aktivitását vizsgáljuk

Az allergia tüneteit leggyakrabban a hízósejtekből felszabaduló allergia anyag, a hisztamin okozza. Ez tehető felelősség az allergiás nátha, az allergiás csalánkiütés jellemző tüneteiért. De a hisztamin szabadul fel szúnyogcsípésnél is, és okozza a bőrpírt, puklit (ez nem allergiás reakció!)

Az allergia gyógyításában a fenti anyagok felszabadulását, fenti sejtek aktivitását gátoljuk. De továbbra is legfontosabb allergia ellenes védekezés az allergén anyag kerülése.

 

Allergia tünetei

 

Allergia tünetei igen szerteágazóak lehetnek. Az allergia tünetei szerint csoportosítjuk a betegségeket. Az allergia tünetek szerinti csoportosításánál azonban sokszor azonos anyagra való generalizált allergiás reakció áll. Ezért lehet, hogy az asztma- szénanátha, noha két betegség, kezelése közösen kell, hogy történjen. Hasonlóan, a szemviszketés és tüsszögés, mint allergiás tünet, kezelése.

 

Az allergia tünetei lehetnek:

  • tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás - allergiás nátha (rhinitis) / szénanátha
  • szemviszketés, könnyezés, vörös szem - allergiás kötőhártya-gyulladás
  • nehézlégzés, köhögés, fulladás - allergiás asztma
  • bőrkiütés, ekcéma – ekcéma
  • csalánkiütés
  • hasi fájdalom, hasmenés, felszívódási zavar
  • anaphylaxiás shock
  • szájnyálkahártya eltérések
  • és számtalan egyéb bizonytalan eredetű tünet.

Az allergia tünetei, ahogy az allergia betegség gyakran keverednek, összetévesztődnek az intolerancia vagy éppen autoimmun betegségek tüneteivel.

Az előbbi - intolerancia - noha tünetei az allergia tüneteivel hasonló, nem immunválaszon alapuló betegség, hanem más mechanizmus áll a háttérben, pl. enzimhiány.

Az utóbbi - autoimmun betegség - noha tünetei az allergia tüneteivel hasonló, és immunrendszer megbetegedése, abban különbözik az allergiától, hogy nem idegen molekula ellen lép fel az immunrendszer, hanem saját fehérjét támad meg - ilyen pl. a lisztérzékenység.

 

Allergia okai

 

Sokszor kérdezik, hogy az allergia hogyan alakul ki? Miért alakul ki?

Sajnos a válasz nem egyszerű. Az allergia okai között sok minden szerepel. És a legtöbbről pontos ismeretünk sincs, hogy mi a szerepe.

Miért lehet az, hogy valakinek gondot okoz a parlagfű, van, akinek nem? Hogy valakinek éveken keresztül nincs problémája az eperrel, és egyszer csak feldagad tőle a szája? Hogy egyes csoportokban az allergia előfordulása 2-3%, máshol 30%?

Amiket tudunk, hogy az allergia okai között szerepelhet:

  • túlzásba vitt higiénia (ne kell mindig mindent fertőtleníteni!! különösen nem csecsemőknél!) - itt átestünk a ló túlsó felére
  • sok kipufogó gáz (autópálya mellett magasabb az allergia előfordulása)
  • sok magunkhoz vett kemikália
  • sok antibiotikum (a vastagbél és a bőr bélflórájának tönkretétele)
  • mozgáshiány
  • egészségtelen táplálkozás
  • fokozott stressz

 

Allergia vizsgálat

 

Az allergia gyógyításának első lépése a tüneteket okozó allergén azonosítása. Ez allergia vizsgálatból áll.

 

Allergia vizsgálat - szakorvosi konzultáció

Az allergia vizsgálat legfontosabb része a szakorvosi konzultáció. Ennek egyik oka, hogy az allergia nem (!) laboratóriumi diagnózis. Igen sokszor tapasztaljuk, hogy laboratóriumilag negatív allergén egyértelmű tüneteket okoz, hogy laboratóriumilag pozitív allergén nem okoz tüneteket. Kezelni pedig a tünetek alapján kell! Soha nem kémcsövet kezelünk, hanem embert.

Másik oka, hogy jelenleg több ezer ismert, tesztelhető allergénnel rendelkezünk. Az összes anyag letesztelése egyszerűen értelmetlen. Mind anyagilag, mind az emberi szervezet terhelése szempontjából. Ennek megfelelően olyan, hogy "teljes allergia vizsgálat" nem létezik!

 

Allergia vizsgálat - in vivo tesztek

In vivo allergia tesztnek nevezzük azokat az allergia vizsgálatokat, amikor az allergén hatását az emberben magában nézzük. In vivo allergia vizsgálat az alábbi:

  • Prick teszt (más néven alkaros bőrteszt) - ezzel tesztelhetőek a hisztamint felszabadító, döntően a légúti és emésztőrendszeri panaszokat okozó allergéneket
  • Epicután teszt (hátra ragasztós bőrteszt) - ezzel tesztelhetőek a limfociták aktiválásán keresztül ható allergének, mint pl. a fémek, fogászati anyagok, ételadalékok, kozmetikai anyagok
  • Légúti provokációs teszt - asztmánál
  • Táplálék provokációs teszt
  • Gyógyszer provokációs teszt

 

Allergia vizsgálat - in vitro tesztek

In vitro tesztnek nevezzük azokat az allergia vizsgálatokat, amikor az emberi szervezetből kinyert szöveten laboratóriumi körülmények között végzünk vizsgálatokat. In vitro allergiavizsgálat:

  • vérből IgE meghatározás - döntően légúti, étkezési allergénekhez használjuk, de a rovarcsípés allergia is tesztelhető
  • limfocita transzformációs teszt - azt nézzük, hogy a limfociták hogyan reagálnak, ha a kérdéses allergénnel találkoznak (többek között gyógyszerekhez, fémekhez lehet használni)
  • vérből IgG meghatározás - bizonyos immunmodulált intoleranciák (ételek okozta elsősorban) allergiavizsgálata

 

Gyermek allergia vizsgálat

Gyermek allergia vizsgálat praktikusan bármelyik lehet a fentiek közül. Meghatározó azonban az életkor, a gyermek együttműködése, a tünetek.

3-4 éves kor alatt gyermek allergia vizsgálat csak különös esetekben szokás. Ennek oka, hogy egy kialakulóban lévő immunrendszerben bármit vizsgálni nem sok haszonnal jár. A gyermekeknél ezért különösen fontos az, hogy az allergia kezelése a tünetek alapján történik!

Gyermek allergia vizsgálatnál sokszor - az együttműködés miatt - a vérből való meghatározást helyezzük előtérbe, még akkor is, ha tudjuk, a Prick teszt szorosabb korrelációt mutat a szervezet valódi allergiás reakcióival.

 

 

Forrás: allergiakozpont.hu