Az asztma

Mi az asztma?

Asztmás állapotban a légutakat a hörgő-nyálkahártya speciális gyulladása miatti duzzanat és a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása beszűkíti. A nehézlégzést és fulladást a kilégzés nehezítettsége okozza. Ennek elnyúlása miatt a beteg nem tud friss, oxigéndús levegőt beszívni.

 

Az asztma előfordulása

Magyarországon az össznépesség 2-3 százalékát érinti az asztma. Gyermekek között a gyakoriság országosan még nem éri el az egy százalékot, de a betegek száma folyamatosan nő. A kezeletlen légúti allergiások 20-40 százaléka idővel asztmás lesz.

Az ESKI 2000 évi adatai alapján mind a férfiaknál, mind a nőknél Észak-Alföldön legmagasabb az asztmában szenvedők száma. Legalacsonyabb százalékos megbetegedést a férfiaknál Nyugat-Dunántúlon, a nőknél Dél-Dunántúlon regisztráltak.

 

Az asztma okai

Az asztmás beteg légútjai túlságosan érzékenyek, és teljesen hétköznapi ingerekre is asztmás gyulladással reagálnak. Az asztmás roham közvetlen kiváltó oka lehet virágpor, házi por, illetve a benne lévő atkaürülék, állatszőr, füst, hideg levegő, fizikai terhelés vagy stressz.

A gyulladt nyálkahártya megduzzad, és nyákot választ ki a légutakba. A gyulladt légutakban jelenlévő fehérvérsejtek (hisztamin- és leukotrién-kibocsátása) aktiválódása készteti a hörgők simaizomzatát görcsös összehúzódásra. A hörgőszűkületet a kilégzéshez szükséges légköri nyomásnál nagyobb mellkasi nyomás tovább fokozza, ezért nem tudja megfelelően kilélegezni elhasznált levegőjét az asztmás ember.

 

Az asztma tünete

Az asztma klinikai tünetei jól felismerhetők: rohamokban jelentkező nehézlégzés, amely megnyúlt, sípoló kilégzéssel párosul, fulladás és mellkasi szorítás. Különösen gyermekeknél a nyak és mellkastájék viszketése is lehet az asztma korai jele. Lázzal nem jár.

Nem mindig tipikus tünet, de szintén az asztmára jellemző a görcsös, rohamokban jelentkező köhögés, különösen, ha ez aktív mozgás, futás után jelentkezik. A különböző köhögésektől az asztmás köhögést úgy lehet elkülöníteni, hogy asztmánál mindig a kilégzés nehezített.

Az asztmás gyulladás hasonló a légcsőhuruthoz, de annál mélyebbre húzódik, és nem gyógyul, továbbá hátterében nem mutatható ki kórokozó vírus vagy baktérium. A hurutos légutakra jellemző nyálka tovább szűkíti a hörgőket.

A betegek többsége az úgynevezett enyhe, perzisztáló asztma csoportjába tartozik, mely a kezdeti stádiumot jelenti. Tüneteik általában enyhék, körülbelül hetente jelentkeznek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a súlyos, életveszélyes fulladásos rosszullétek és a végzetes kimenetelű asztmás rohamok is többségükben ebből a betegcsoportból kerülnek ki.

Ezek a betegek sokszor nem is tudnak asztmájukról, évekig tünetszegények lehetnek, előfordul, hogy csak az elhúzódó köhécselés vagy a fizikai terhelés (futás, lépcsőzés stb.) hatására megjelenő nehézlégzés okainak keresése kapcsán derül fény az asztmájukra.
A légúti nyálkahártyában maradandó károsodásokhoz és a légzésfunkció beszűküléséhez vezető gyulladás már az asztma korai stádiumában is zajlik, tehát fontos volna minél előbb felkeresni az orvost az asztmagyanús tünetekkel.

 

Az asztma diagnózisa

Hiába egyértelműek a tünetek, a betegség eredetének kiderítése miatt mindig alapos kivizsgálás szükséges, melynek alapvető része az allergiás háttér megkeresése, illetve kizárása.

Az asztma diagnózisának felállítása, illetve a betegség súlyossági stádiumának meghatározása részben a betegek tünetei, részben részletes légzésfunkciós vizsgálatok alapján történik.

A vitálkapacitás-mérés tünetmentes betegeknél mutathat normális értékeket, aktív mozgás után azonban - gondoljunk a futás után jelentkező asztmás köhögésre- a kilélegzett levegő áramlási sebessége a terhelés előtti értékhez képest mintegy 20 százalékkal csökken. Ezért a vizsgálathoz valamilyen fizikai teljesítményre kérik meg a pácienseket.

 

Az asztma megelőzése

Az asztmás megbetegedés megelőzése az allergiás eredetűeknél családi hajlam esetén egész kicsi gyermekkorban kezdődik. A lehetséges és gyanús allergének tudatos elkerülésével, illetve mindenféle allergiás tünet szakszerű kezelésével. A már kialakult betegségben a nehézlégzéses rohamok szintén az ismert kiváltó tényezőket kell elkerülni. Ha terhelésre jelentkezik, akkor előzetes gyógyszerbevétellel lehet kivédeni a rohamot.

 

Forrás: hazipatika.com