Oszteodenzitometria - a csontsűrűség mérése

Miért fontos a csontsűrűség mérési vizsgálat?

Ez a vizsgálat hivatott megállapítani, hogy milyen a csontok ásványianyag-tartalma (főleg a kalcium és foszfor vonatkozásában). Minél nagyobb az ásványianyag-tartalom, annál tömörebbek és erősebbek a csontok, annál kisebb a hajlam a (spontán) törésekre.
 

Miért kell elvégezni a csontsűrűség-mérést?

Elsősorban azért végzik, mert alkalmas annak megállapítására, hogy a betegben fennáll-e a csontritkulás, vagy éppen kialakulóban van. Csontritkulás esetén a csontok tömörsége csökken, szerkezetük sérül, elvékonyodnak, és törékennyé válnak. Idősebb betegeken gyakori, sokszor azonban tünetmentes, csak egy törés hívja fel rá a figyelmet. Idős betegen egy csonttörés sokkal több problémát okoz, általános állapotuk, önállóságuk (esetleges elvesztése) és mindennapos tevékenységeik végzése miatt. A csontsűrűség mérés kimutatja az ún. oszteopéniát is, amely egy közbülső állomás a normális csontsűrűség, és a csontritkulás állapota között.

Az orvos akkor is javasolhatja a csontsűrűség mérési vizsgálatot, ha csak ellenőrizni akarja, hogy már meglévő csontritkulás hogyan reagált egy adott gyógyszeres kezelésre.

Kinek szükséges és kinek javasolt a mérés?

(A jelenleg érvényes magyar ajánlások szerint, MOOT, 2007.)

  1. 65 éves kor felett mindkét nemben
  2. kistraumás törés a saját kórelőzményben vagy anyai ágon
  3. kis testtömeg (BMI<19 kg/m²) vagy 10%-nál nagyobb súlyvesztés
  4. a nemi mirigyek csökkent működése bármely életkorban (hipogonadizmus)
  5. csigolya eltérések, vagy más, röntgennel felvetődő csontállomány-csökkenés tisztázására
  6. 3 cm-t meghaladó magasságcsökkenés vagy fokozódó kóros gerincgörbület (kyphosis)
  7. tartós kortikoszteroid kezelés előtt és után
  8. ismert pajzsmirigytúlműködés
  9. kétoldali/visszatérő kalcium vesekőbetegségben
  10. osteoporogén krónikus betegségekben (pl. máj, vese)
  11. csontvesztő gyógyszer tartós szedésekor (kortikoszteroidok, görcsgátlók, GnRh analógok)
  12. hosszabb immobilizáció esetén
  13. szervátültetés előtt és után
  14. minden esetben, ha csontritkulás elleni gyógykezelés tervezett

 

Van-e a mérésnek ellenjavallata?

  • abszolút ellenjavallat a terhesség
  • a törzsi denzitometria relatív ellenjavallatai: röntgenkontrasztanyag vagy sugárzó izotóp jelenléte a törzsben
  • 120 kg-ot meghaladó elhízás (technikai okból)
  • a vizsgálandó terület korábbi törése esetén az ellenoldalon kell mérni


Érdemes az orvossal megbeszélni még az alábbiakat a vizsgálat javallata előtt:

  • alacsony testsúly (testtömeg index 19 kg/m² alatti)
  • dohányzás, napi szokatlanul sok kávé fogyasztása, alkoholizmus
  • mozgásszegény életmód
  • nőkben, 45 év alatt a menstruáció abbamaradása (nem terhesség miatt)
  • krónikus máj- vagy vesebetegség, reumatoid artritisz, táplálkozással kapcsolatos felszívódási zavar
  • férfiban a tesztoszteronhiány
  • csökkent kalcium- és D-vitamin szint

Hogyan kell felkészülni a vizsgálatra?

  • A vizsgálat napján lehet étkezni, de kerüljük már 24 órával a vizsgálat előtt a kalciumban gazdag élelmiszerek fogyasztását.
    A terhesség is kizárandó, mint már említettük

Milyen típusú csontsűrűség mérési vizsgálatok ismertek, hogyan végzik azokat?

  • Különféle denzitometriás vizsgálatok vannak. Általában azt hivatottak kimutatni, hogy a deréktáji és a csípőtáji csontállomány milyen állapotbú, mennyire kitett a törések veszélyének.
  • DEXA („dual energy X-ray” abszorpciometria): Ez a hivatalos, standard oszteodenzitometriás vizsgálat. Pontos, és a legkevesebb sugárzással jár. A kisdózisú röntgensugár segítségével értékelik a derék- és csípőtáji csontok állapotát.
    A DEXA vizsgálatban a beteget párnázott asztalra fektetik, és egy szkenner pásztáz végig a testén. Érdemes kényelmes ruházatot viselni, egyes vizsgálóhelyeken levetkőzés után köpenyt vétetnek fel a beteggel. Minden fémtartalmú kelléket le kell venni (lánc, óra stb.). A vizsgálat maximálisan 30 percig tart.
  • QCT (kvantitatív CT vizsgálat): CT vizsgálat, amely 3D (háromdimenziós) képeket alkot, és ezt a számítógép dolgozza fel. Főként a deréktáji csontok állapotát méri és értékeli. Főként akkor kerül előtérbe, ha valamilyen ok miatt nem ajánlott, vagy nem elérhető a DEXA-vizsgálat. Itt viszont nagyobb a kapott sugárdózis. A CT készülék ismerten egy lassan hosszanti irányban mozgó nagy asztalra fekteti a beteget, ami „bemozog” egy nagyméretű csőbe, és ott történik a pásztázás.

Van-e bármely kockázat az oszteodenzitometriának?

A mérés sugárzási kockázata igen csekély. Főleg a DEXA esetén, kb. tizedrésze annak, ami egy átlagos röntgenvizsgálatnál éri a szervezetet. .
Nyugodtan mondhatjuk, hogy a csontritkulás pontos felméréséből származó haszon ez esetben sokszorosan felülmúlja a sugárzás káros hatását…

Hogyan történik a vizsgálat kiértékelése?

  • Az oszteodenzitometriás vizsgálatot általában a radiológus értékeli ki. Ezután az eredményről küld egy tájékoztatást a háziorvosnak, illetve aki a vizsgálatot javasolta.
    A radiológus kétféle érték alapján tud szakvéleményt mondani a csontok állapotáról.
  • T score – érték: ez arra jellemző, hogy a fiatalkori csúcs-csonttömeghez képest milyen a beteg csontjainak állapota. Minél inkább negatív ez a számérték, annál vékonyabbak a csontok, és annál könnyebben törhetnek.
  • Mit jelent a T score? Az értékeket ún. standard eltérésben (SD) adja meg, ami utal a beteg vonatkozó értékei, és a fiatalkori csúcs-csonttömeg értékek közötti különbségre.
  • Z score – érték: összehasonlítja a beteg mért értékeit az azonos életkorú, egészséges áltagértékekkel. Az érték -2 és +2 között mozog. A negatív értékek esetén csontvesztés állapota áll fenn, életkortól függetlenül is, így az orvos további vizsgálatokat írhat elő.

Mi a teendő, ha a vizsgálat eredménye a normálistól eltérő?

  • Ha a csontsűrűség mérés eredménye eltér a normálistól, oszteopénia, vagy éppen már csontritkulás is fennállhat. Mindezt meg kell beszélni a kezelőorvossal. Lehetséges, hogy laborvizsgálatok szükségesek, vagy röntgen annak eldöntésére, hogy van/nak-e éppen fennálló törés/ek. Ezek eredményeinek birtokában megkezdődhet a betegség gyógyszeres kezelése.

 

Forrás: egeszsegkalauz.hu