Megvédhetjük gyermekünket a táplálékallergiától?

tejallergia_n.jpgAz allergiára való hajlam örökölhető, azonban a környezeti tényezők szintén fontos szerepet játszanak az allergia kialakulásában, hiszen nem maga a betegség, hanem az arra való hajlam öröklődik, melyet különféle környezeti hatások hívhatnak elő. A várandós anya már terhessége alatt sokat tehet azért, hogy születendő gyermekénél csökkentse az allergia kialakulásának esélyét. Ha kerüli a dohányzást és a füstös helyiségeket, valamint a szoptatás ideje alatt megfelelően táplálkozik, valamint ügyel arra, hogy a kisgyermek ideje nagy részét tiszta levegőjű környezetben töltse, már sokat tett azért, hogy gyermekénél elkerülje az allergiás panaszok kialakulását.

A táplálékallergiás megbetegedések száma - a preventív törekvések ellenére - az egész világon emelkedik. Ennek oka - többek között - az iparosodásban, a növekvő környezetszennyeződésben, a növényvédő szerek használatában, az élelmiszerek előállításakor és tartósításakor alkalmazott eljárásokban keresendő.

A táplálékallergia kialakulásában örökletes és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Nem maga a betegség, hanem a hajlam örökölhető, és az allergia a környezeti tényezők hatására alakul ki. Az allergiára való öröklött hajlamot atópiának nevezzük.

images5.jpgA kórelőzmény, a családi anamnézis adatai a szakemberek számára egyértelműen jelzik, hogy fennáll-e a gyermeknél fokozott kockázat. Ha az egyik szülő atópiás, a születendő gyermeknél a táplálékallergia kialakulásának  lehetősége - a negatív családi anamnézisűekéhez képest - két-háromszorosára - kb. 20-35 százalékkal - növekszik; ha mindkét szülő atópiás, akkor négy-ötszörösére nő a kockázat. Abban az esetben, ha mindkét szülő azonos típusú allergiás megbetegedésben szenved, például asztmája vagy szénanáthája van, az utódok veszélyeztetettsége elérheti az 50-70 százalékot is. Akkor is fokozott azonban a kockázat, ha a szülőknek ugyan nincs allergiás megbetegedésük, de mindkettőjük családtagjai között előfordult ilyenfajta megbetegedés. Kétségtelen tény azonban az is, hogy az atópiás gyermekek egyharmadának családjában nem volt senkinek allergiája.

Hogyan csökkenthető a kockázat?

Az kétségtelen, hogy az allergiás hajlam öröklődik, ez azonban nem jelenti azt, hogy az allergiás megbetegedés kialakulása elkerülhetetlen.

A megelőzés arra irányul, hogy már az élet korai szakában csökkentsük a gyermek környezetében a potenciális allergének, és az allergiás reakciót "beindító" faktoroknak a jelenlétét.

Az allergének táplálékkal az emésztőcsatornán vagy a légutakon át, illetve a bőrön keresztüli kontaktus útján jutnak be a szervezetbe. Ezért a megelőzésnek mind a táplálék-, mind a légúti, mind a kontaktallergia kivédésére kell irányulnia.

  • index2.jpgA terhes anya étrendjének megszorítása nem bizonyult eredményesnek a születendő gyermek allergiás megbetegedésének kivédésében; a szükségtelen megszorítás hiányállapot kialakulását eredményezheti, ami a magzat megfelelő fejlődését is veszélyezteti, ezért ma már a szakemberek nem tanácsolják.
  • Az viszont indokolt lehet, hogy semmilyen ételből ne egyen egyszerre túl nagy mennyiséget, étkezzen változatosan. Arra is vigyázni kell, hogy ne hízzon túl sokat, mert ez is megnövelheti a túlérzékenység kialakulásának a veszélyét.
  • A terhes anya dohányzása kockázatnövelő tényező, s egyébként is ártalmas a magzatra (a nikotin érösszehúzó hatású, csökkenti a méhlepényben a keringést, rontja a magzat tápanyagellátását, a szén-monoxid és a szén-dioxid pedig rontja az oxigénellátást). Legjobb már a fogamzást megelőzően abbahagyni. A csecsemő környezete is legyen füstmentes, mert a passzív dohányzás is növeli az allergiára való hajlamot.
  • Svéd vizsgálók kimutatták, hogy a poros, füstös levegő károsító hatása miatt gyárak közelében élő gyermekek között több az allergiás, mint a tiszta levegőjű területeken élők között. A légszennyeződés allergiakockázat-növelő hatását azzal is csökkenteni lehet, ha például a konyhában gáztűzhely helyett elektromos tűzhelyet használnak, ha erre nincs lehetőség, a gyakori szellőztetés is segít. A lakás gyakori porszívózása, a gondos takarítás, a nedves portörlés mindenképpen jó hatású. Háziállatok ne menjenek be a csecsemő szobájába!
  • A szoptató anya - fokozott kockázat fennállása esetén - ne fogyasszon nagy allergiás 0903-water-pistol-peanuts-300.jpgpotenciállal rendelkező ételeket (tej, tojás, hal stb.), vagy legalábbis csökkentse ezek mennyiségét, mert az allergének az anyatejben is megjelenhetnek. Ilyen esetekben a szoptató anya ne igyon többet napi 200 ml tejnél és ne egyen meg csak heti két tojást. Gondoskodni kell arról is, hogy az étrendi megszorítás miatt kieső tápanyagokat (például: fehérjét, kalciumot, vitaminokat) egyéb forrásból pótolják.
  • Az anyatej az ideális táplálék a csecsemő számára. Nem tartalmaz idegen fehérjét, minél tovább tart a kizárólagos szoptatás, annál később következik be az allergén expozíció. Az anyatej védőanyagai csökkentik az idegen fehérjék allergiás potenciáját, s gyulladáscsökkentő hatásuk is van. Védelmet nyújtanak a bélfertőzésekkel szemben, ennélfogva csökkentik a fertőzések kapcsán kialakuló allergia kockázatát. Javasolt a 4-6 hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálás, s a szoptatás - a leválasztás megkezdése után is - lehetőleg egyéves korig folytatódjon. Ha nincs elegendő anyatej, az orvos speciális, úgynevezett hipoallergén, illetve hipoantigén tápszert fog ajánlani. A leválasztás fokozatosan történjen, és halasszuk el az új ételek bevezetését, ha beteg a csecsemő.
  • allergies.jpgEgyéves kor előtt ne kapjon olyan ételeket (például: tojás, hal, csokoládé), amelyek gyakran idéznek elő allergiás tüneteket. Mogyorót 3 éves kor előtt ne adjunk a kicsiknek.
  • Minden fertőzés esetén fokozottan törekedni kell arra, hogy az allergéneket a lehető legalacsonyabb szintre szorítsuk vissza. Az első életév alatt végzett műtéti beavatkozás, antibiotikumos kezelés, légúti és bélfertőzés stb. is hozzájárulhat a túlérzékenység kialakulásához, ezért ha például a műtétet későbbre lehet halasztani, érdemes ezt megtenni. Vannak, akik a műtét időpontjának beütemezésénél azt is figyelembe veszik, hogy az lehetőleg ne pollenszezonban történjen.
  • Tervezett terhességnél arra is érdemes gondolni, hogy ne pollenszezonban szülessen a csecsemő. Kevesebb az allergiás megbetegedés azoknál a gyerekeknél, akik a téli hónapokban születtek, és életük első hónapjait jól temperált szobában, tiszta levegőjű környezetben töltötték.

Az is igaz viszont, hogy a gyengébb higiénés viszonyok között élő gyerekek ritkábban allergiásak - ezt számos felmérés is kimutatta.

Nem könnyű megtalálni a középutat, hiszen szeretnénk megvédeni a gyermekeinket a fertőzésektől.

A környezet levegőszennyezettségének mértékéről és a pollenkoncentráció alakulásáról a védőnőtől és a háziorvostól tájékozódhatunk, de közlik a napilapok is.

 

Forrás: nepbetegsegek.hu