A számítógépes munka veszélyei

Manapság a legtöbb munkának elemi feltétele a számítógép használata. Van, aki csak egy-két órát tölt naponta a képernyő előtt, mások azonban nyolc-tíz órán keresztül, szinte egyhuzamban dolgoznak computeren. Lényeges ezért, hogy néhány alapvető szabály betartásával, valamint a munkakörnyezet helyes kialakításával megpróbáljuk a testünket érő terheléseket minimálisra csökkenteni.

Védjük a szemünket!

A számítógépes munka elsősorban nem a monitor sugárzása, hanem szemünk megterhelése miatt veszélyes.

Mivel olvasás, illetve számítógépezés közben az átlagosnál kevesebbet pislogunk, a szaruhártya könnyen kiszárad.

Míg normális esetben percenként átlagosan huszonkétszer hunyjuk le a szemünket, olvasás közben ez tízre, a képernyő előtt pedig mindössze hétre csökken.

Lényeges ezért, hogy munka közben tudatosan pislogjuk. Húsz-harminc percenként tartsunk rövid szünetet, néhányszor lassan hunyjuk le, majd nyissuk ki a szemünket. Fontos a szemizmok nyújtása is, ezért pár percen keresztül váltogassuk a közelre és távolra nézést (fókuszáljunk különböző távolságra lévő tárgyakra).

A szemnek az adatbevitel is igen megterhelő lehet, hiszen folyamatosan eltérő távolságban lévő, más fényerejű szövegre kell fókuszálni. Ekkor célszerű a monitorhoz lehető legközelebb helyezni a begépelendő szöveget: a képernyőre szerelhető irattartó kiváló megoldás lehet, mivel így szemeinket és nyakunkat megkíméljük a felesleges mozgatástól.

Ugyancsak kellemetlen tünetekhez vezethet, ha a monitor elrendezése nem megfelelő. A képernyő felső szegélyének nagyjából szemmagasságban, illetve az alatt kell lennie, ellenkező esetben tartósan felfelé kell néznünk. Ettől – mivel tágabbra nyitjuk szemünket – növekszik a szaruhártya kiszáradásának intenzitása, ami égető érzést, vörösödést, fájdalmat, fejfájást okozhat.

A képernyő távolsága is igen fontos: a monitor – méretétől függően – legalább ötven- hetven centiméter távolságra legyen tőlünk. Ügyeljünk rá, hogy a természetes fény oldalról érje a számítógépet, hiszen így elkerülhetőek a képernyőn keletkező zavaró visszatükröződések.

Mivel a túlságosan erős fény fáraszthatja a szemet és zavarhatja a koncentrációt, ideális, ha az irodában az általános világítás gyengébb, mint a monitor fényereje. Emellett célszerű asztali lámpával megvilágítani a klaviatúrát, illetve a begépelendő dokumentumot.

Manapság már viszonylag olcsón beszerezhetünk kifejezetten erre a célra gyártott, a laptopokhoz USB port segítségével csatlakoztatható lámpákat.

A látásproblémákkal küzdőknek a fentieken túl egyéb problémákkal is szembe kell nézniük. Előfordulhat, hogy a hétköznapi szemüveg számítógépes munkához nem megfelelő: ebben az esetben a szakorvos illetve az optikus speciális számítógépes szemüveg viselését javasolhatja.

A látásproblémákkal rendelkezők számára azért is fontos a megfelelő szemüveg rendszeres viselése, mert ennek hiányában a folyamatos hunyorgás megterheli a szem körüli izmokat, ami a szemhéjak remegéséhez vezethet.

A kontaktlencse-használók fokozottabban ki vannak téve a számítógépes munka veszélyeinek, hiszen szemük sokkal könnyebben kiszárad. A légkondicionáló tovább súlyosbíthatja a helyzetet, ezért ha jelentkeznek a szemkiszáradás tünetei, feltétlenül kapcsoljuk ki a berendezést.

Megfelelő irodabútor, helyes testtartás

Az irodabútorok helytelen kiválasztása és elrendezése, valamint a nem megfelelő testtartás, számos maradandó mozgásszervi rendellenességet okozhat. A problémát az is fokozza, hogy az ülőmunkát végzők közül sokan semmiféle testmozgást nem végeznek.

Ez néhány év alatt a gerinc és az ízületek károsodásához, valamint nyaki és deréktáji fájdalmakhoz vezethet.Kiemelkedően fontos ezért a megfelelő minőségű irodabútorok beszerzése, valamint azok helyes beállítása. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat:

  • Lényeges, hogy az asztallap állítható legyen, így könnyen saját igényeinkhez igazíthatjuk. Legideálisabb a hetven-nyolcvan centiméter közötti magasság.
  • Praktikus, ha külön polc van kialakítva a billentyűzetnek, mert így a klaviatúra alacsonyabbra, kb. könyökmagasságba kerülhet, és gépelés közben megtámaszthatjuk alkarunkat. Igyekezzünk úgy helyezkedni, hogy munka közben alkarunk és felkarunk derékszöget zárjon be, csuklónk pedig egyenes legyen.
  • Az ideális szék magassága könnyedén állítható, támlája a lapocka alatt végződik. Figyeljünk arra, hogy az ülőfelület a comb hosszának kétharmadát alátámassza. A méretet úgy állítsuk be, hogy combunk és lábszárunk derékszöget zárjon be, talpaink pedig egymással párhuzamosan helyezkedjenek el a talajon. Kerüljük a lábak keresztezését, és ne csupán lábujjhegyünket támasszuk meg, hanem egész talpunk érintkezzen a padlóval. Próbáljunk egyenesen ülni, és nekidőlni a szék támlájának (amennyiben ez kényelmetlen, vagy a szék nem megfelelő, deréktámasz gyanánt használjunk henger alakú párnát). Semmiképpen se üljünk a számítógépnél „oldalasan” mert így nem lesz egyenletes a gerinc terhelése.

Bár a fenti szabályok betartásával lényegesen csökkenthető a testünket érő terhelés, betartásuk önmagában nem véd meg a számítógépes munka egészségkárosító hatásaitól.

Sokat segíthet viszont a rendszeres testmozgás, ami nem feltétlenül jelent sporttevékenységet: már az is hatásos, ha naponta néhány percen keresztül – akár a munkahelyen – tornagyakorlatokat végzünk.

Ezen kívül érdemes a munkát óránként legalább tíz percre megszakítani: minél gyakrabban álljunk fel a székből, sétáljunk egy keveset, és pihentessük a szemünket.

Forrás: vitaminsziget.com