Tüdőrák

244newsweek_lung_cancer.jpgA tüdőrák a tüdőben növekvő rosszindulatú (rákos) daganat. A rák a hörgőjáratokban vagy a szivacsos tüdőszövetben alakul ki. Más rákokhoz hasonlóan a tüdőrák is szabályozatlan sejtburjánzás és sejtszaporodás eredménye. Idővel a kóros sejtnövekedés fokozatosan egyre nagyobb tömeggé formálódik, mely kezd ráterjedni a tüdő funkcionális részeire, befolyásolja a légzést, fájdalmat okoz, és a normális működés károsodásával kapcsolatos tüneteket idéz elő. A férfiak rákos halálozásában az első, a nőknél a második helyet foglalja el.

Fajtái

tudorak_dohanyzas.jpgA tüdőrák nem egységes betegség: eddig több mint 20 fajtáját írták le. Ezek nem csak szöveti szerkezetükben, hanem viselkedésükben is eltérnek egymástól. A tüdő minden sejttípusából kialakulhat daganat, de túlnyomó többségük - mintegy 90%-uk - a hörgőrendszer belső felületét bélelő hámsejtek valamelyikéből indul ki. Növekedésük és terjedésmódjuk alapján a tüdőrák két nagy csoportját különböztetik meg:

 

  • Kissejtes tüdőrák, amely az összes tüdőrákos eset körülbelül 20%-át teszi ki, agresszívebb a többi típusnál: nagyon gyors növekedésű és egyéb szervekre is gyorsan átterjed.
  • Nem-kissejtes tüdőrák, amely az összes tüdőrákos eset körülbelül 80%-át alkotja. Három fajtája:
    • Laphámrák (laphámsejtes karcinóma): Férfiakban a tüdőráknak ezen típusa fordul elő leggyakrabban. A főhörgők hámjából indul ki. Nem terjed olyan gyorsan, mint a tüdőrákok más típusai.
    • Adenokarcinóma: A tüdő laphámrákjánál jóval ritkább, rendszerint a tüdők perifériáján, azok széli részében keletkezik, és gyakran egy már lezajlott gyulladás nyomán visszamaradt hegek mellett alakul ki. Az adenokarcinómákat a kisebb hörgők hámbélésében helyet foglaló nyáktermelő sejtekből származtatják. Nőkben és nem dohányzók körében a tüdőráknak ez a típusa fordul elő leggyakrabban, és újabban nő a gyakorisága.
    • Nagysejtes tüdőrák: Gyors növekedésű, agresszív daganat, amely - nevének megfelelően - nagy, rendellenes küllemű sejtekből áll. A tüdőrák ezen típusa is többnyire a tüdőállomány perifériás, a szélek felé eső területéről indul ki. A nagysejtes tüdőrák a tüdődaganatok körülbelül 10-20%-át alkotja.

Tünetek

  • Újonnan keletkező köhögés vagy a meglévő köhögés megváltozása
  • Vérköpés, vér megjelenése a köpetben köhögést követően
  • Légszomj
  • Mellkasi fájdalom

Az előrehaladott tüdőrák tünetei:

  • Fáradtság
  • Erős légszomj
  • Nyelési nehézség
  • Rekedt hang
  • Vér felköhögése vagy vérköpés
  • Étvágytalanság, fogyás
  • Fájdalom a test más részeiben, pl. gerinc, csípő
  • Vérszegénység, sápadtság (vörösvérsejtek számának csökkenése)

 

Okok

A tüdőszövet - feladatánál fogva - szoros kapcsolatban van a környező levegővel. Nem meglepő tehát, hogy a tüdő állományába tartósan és nagy mennyiségben bejutó káros vegyületek idővel kóros elváltozásokhoz, nemritkán tüdőrák kialakulásához vezetnek. A tüdőrák esetében sok olyan külső hatást (vagy rizikótényezőt) találtak, melyek szoros kapcsolatban állnak a tüdődaganat kifejlődésével. A rizikótényezők az alábbiak:

  • Dohányzás
  • tudorak1.jpgVegyi anyagok: megtalálhatók a cigarettában, pipadohányban és szivarban.
  • Passzív dohányzás: hosszútávon dohányfüstös környezetben való tartózkodás (otthon/munkahelyen).
  • Környezeti tényezők: légszennyeződés, pl. vegyi- és radioaktív anyagok kikerülése a levegőbe.
  • Genetikai tényezők

A tüdőrákosok kb. 90%-a dohányzott vagy jelenleg is dohányzik. Azonban nem lehet megjósolni, hogy egy aktív dohányosban kialakul-e, és ha igen, mikor alakul ki tüdőrák. A tüdőrák kialakulásának kockázata sokszorosa dohányosokban, szemben a nemdohányzókkal. A tüdőrák kockázata csökken a dohányzás abbahagyását követően, de még így is magasabb, mint azokban, akik soha nem dohányoztak. 

A légszennyezés tüdőrákot okozó hatása nem bizonyítható egyértelműen. Az elsőszámú főbűnös nyilvánvalóan a dohányzás és a dohányfüsttel a tüdőbe jutó rákkeltő anyagok. Bizonyos ásványok, vegyszerek tartós belégzése szintén okozhatja a betegséget, de messze nem olyan gyakorisággal, mint a dohányzás. A vegyi anyagokkal összefüggésben kialakuló tüdőrák rendszerint foglalkozási ártalom nyomán jelentkezik.
A tüdőrák szempontjából veszélyes, belélegezhető anyagok például az azbeszt -, amely egyébként a nem dohányzóknál gyakrabban okoz mellhártyadaganatot, mint tüdőrákot -, a nikkel, a króm, a széngáz, a mustárgáz, az arzén, a vinil-klorid. A radon gáz is bizonyítottan rákkeltő hatású, ezzel az uránfeldolgozásban dolgozók kerülhetnek kapcsolatba.
 

Diagnózis

  • 000023691_lung_cancer.jpg.jpg_orig.jpgA tüdőrákos vagy tüdőrák-gyanús esetek kivizsgálásakor először a beteg általános állapotának felmérésére szolgáló általános vizsgálatokat végeznek
    • a betegre és családjára vonatkozó kórelőzményi adatok felvétele
    • a beteg dohányzási szokásáról való kikérdezése
    • a beteg foglalkozásának, munkakörülményeinek tisztázása
    • gondos, részletes fizikális kivizsgálása
    • laborvizsgálatok
    • EKG
    • légzésfunkciós vizsgálatok
  • Képalkotó diagnosztika
    • Röntgen
    • CT: pontosabb kép kapható arról, hogy a röntgenen esetleg látható "pici folt" valójában mekkora, hogyan helyezkedik el a mellkasfalhoz képest.
    • PET: a különféle sejtek, szövetek anyagcseréjét vizsgálja - segítségével kimerevített kép helyett a működésről kapható információ. A sejtek viselkedéséből - abból, hogy mennyire aktívak, milyen gyors az anyagcseréjük - következtetni lehet rá, hogy rosszindulatú betegségről van-e szó
    • "Megoszlási" tüdőszcintigráfia: olyan esetben lehet szükség, amikor például a daganat kimetszésére csak az egyik tüdőfél teljes eltávolításával van lehetőség, és el kell dönteni, hogy a megmaradó tüdőfél elég lesz-e a légzés biztosítására az adott betegnél.
  • Gyanú esetén csak szövettani/sejttani vizsgálat után mondható egyértelmű diagnózis. Ehhez szövettani (vagy citológiai) mintára van szükség, amit különböző mintavételi eljárásokkal vesznek a betegtől.
    • Köpetvizsgálat: A köpetben csak akkor lehetnek a diagnózis felállítására alkalmas daganatsejtek, ha olyan helyen van az elváltozás, hogy a váladék képes kisodorni a kóros sejteket.
    • Bronchoscopia (hörgőtükrözés)
    • Transztorakális vizsgálat: a mellkasfalon keresztül, tűvel történő mintavétel

Megelőzés

  1. Nem szokjon rá a dohányzásra, illetve szokjon le!
  2. Járjon rendszeresen tüdőszűrőre!
  3. Tartsa be a munkavédelmi előírásokat!
  4. Táplálkozzon egészségesen és kerülje a túlzott alkoholfogyasztást!

images.jpg