Tanácsok hőségriadó idejére

Hőségriasztások nélkül is veszélyes lehet a nyár, a magas UV sugárzás miatt. Érdemes az Országos Meteorológiai Szolgálat jelzéseit is figyelemmel kísérni a nyáron, és az UV indexnek megfelelően megtenni az óvintézkedéseket.

A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak. Az egyik legfontosabb hatás, a hőhullámok egyre gyakoribbá válása: 1992-2006 között a hőhullámok (minimum 3 egymást követő napon a napi középhőmérséklet a 25 °C küszöbérték feletti) egyre sűrűbben jelentkeztek. Számszerűen évente 0,73 nappal nőtt a „hőhullám napok” előfordulása, bár az egyes években jelentős ingadozás figyelhető meg, az elmondható, hogy míg 1992 és 2000 között 6 hőhullám érte el hazánkat, összesen 27 igen meleg nappal, addig 2001-2006 között 11 hőhullám következett be 52 igen meleg nappal. A közeljövőben is feltételezhető a hőhullámok ismét gyakori előfordulása. Az elemzett 15 év adatai alapján feltételezhető a hőhullámok számának és tartamának növekedése, ami szükségessé teszi, hogy egységes szakmai elvek mentén kerüljön sor a hőség során alkalmazandó intézkedések megfogalmazására és végrehajtására.

 

A hőségriasztás fokozatai

 

1. fokozat (Tájékoztatási fokozat)

Kritériuma: az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25°C-t

Teendők: a napi hőmérsékleti adatok az Országos Közegészségügyi Intézetbe érkeznek meg, ha az 1. fokozat kritériuma teljesül a riasztási, értesítési feladatok gyors elvégzése, és a helyzet esetleges romlásának időbeni érzékelése, értékelése a fő feladat.

 

2. fokozat

Kritériuma: az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 25°C-t

Teendők: az országos tisztifőorvos a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv intézményi hálózatán keresztül értesíti a fekvőbeteg ellátó egészségügyi intézményeket, a Mentőszolgálatot, az alapellátókat (háziorvosi, védőnői szolgálatokat) rendelőintézeteket, ügyeleteket valamint a megyei védelmi bizottságot. A védelmi bizottság az önkormányzatokat értesíti a hőségriadó időtartamáról, fokozatáról. Az önkormányzat feladata a saját intézményrendszerének értesítése, a lakosság figyelmeztetése, és a hőség hatásait enyhítő intézkedések megtétele (pl. locsolás, ivóvízosztás, légkondícionált helyiségek megnyitása).

 

3. fokozat

Kritériuma: az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 27°C-t

Teendők: mint a 2. foknál, de ebben az esetben akár extrém magas napi középhőmérséklet is kialakulhat (hiszen felső értéke nincs a hőmérsékleti kritériumnak), amely már komoly erőfeszítéseket követel meg az egészségügyi ellátórendszertől. Ezért ilyenkor már a védelmi igazgatásnak fel kell készülnie egészségügyi válsághelyzet kialakulására is.

Rizikó csoportok

  1. a lakosság általában
  2. fokozottan veszélyeztetettek:
    • gyerekek (bölcsődék, óvodák, nyári táborok, napközi otthonok)
    • időskorúak (szociális otthonok, szociális gondozói hálózat)
    • hajléktalanok (szociális gondozói hálózat)
    • közlekedési dugóban lévők
    • külső munkahelyeken dolgozók (munkahelyi védelem)
    • betegek (túlsúlyosak, magas vérnyomásban szenvedők)

 

Tanácsok hőséghullám idejére

 

Kerülje a meleget!

Hűtse lakását!

Figyelje a szobahőmérőt!

Fogyasszon folyadékot!

 

  • Napközben tartsa az ablakokat csukva, használjon függönyt vagy egyéb sötétítőt.
  • Lehetőleg éjszaka szellőztessen. Csak a szükséges mértékben használja az elektromos készülékeket (még a világítást is). Ha van légkondicionáló berendezése, ennek működtetése idején tartsa csukva az ajtót és az ablakot.
  • Hőhullámok idején, amikor a külsőhőmérséklet 35-39 °C közötti, az ideális belső hőmérséklet 28 °C körüli - nem javasolt a túlzott légkondicionálás. A ventillátort csak rövid ideig lehet használni, mivel kiszárítja a szervezetet! Fontos a fokozott folyadékpótlás! Ha a fent említettek nem valósíthatók meg, lehetőség szerint töltsön el legalább 2-3 órát légkondicionált helyen.
  • Soha ne hagyjunk gyermekeket, de háziállatot sem (pl. kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban, még árnyékban sem. Rövid idő alatt akár 50-60 °C-ra is emelkedhet a belső tér hőmérséklete.
  • Kerülje a megterhelő fizikai munkát, tartózkodjék árnyékban, a legmelegebb órákban.
  • Már most gondoljon arra, hogyan hűtheti lakását a jövőben („hideg” festék, párologató, zöld növények).
  • Tartsa testhőmérsékletét alacsonyan, és fogyasszon sok folyadékot, előzze meg a kiszáradást! Gyakran zuhanyozzon vagy fürödjön langyos vízben. Használjon vizes borogatást, hűtse lábát langyos vízben.
  • Ha elindul otthonról, vigyen magával 1 liter vizet! Viseljen világos, természetes alapanyagú, bő ruhát. Ha a napra megy, viseljen széles karimájú kalapot és napszemüveget. Ha elkerülhető ne a déli órákban menjen el otthonról, 11-15 óra között ne tartózkodjon közvetlenül a napon.
  • Strandoláskor figyeljen a napvédelemre, és gyakran tusoljon. Ne ugorjon a vízbe felhevült testtel!
  • Rendszeresen fogyasszon folyadékot, ne várja meg, míg szomjas lesz! Ne fogyasszon alkoholos és magas cukortartalmú és koffein tartalmú italt, az alkoholos és cukros italok vizet vonnak el a szervezetből, fokozzák a szomjúságot, a koffein vízhajtó hatású!
  • Pótolja az izzadással elvesztett sót is! A vízivás só pótlás nélkül veszélyes lehet! Ne feledje: Ha rendszeresen szed gyógyszert, kérdezze meg kezelőorvosát, hogyan befolyásolják a gyógyszerek a folyadék szükségletet.
  • A lázas betegekre különösen oda kell figyelni! Fokozattan ügyeljünk a lázas gyermekek folyadékpótlására!
  • Ellenőrizze testhőmérsékletét! Fontos tudni, hogy a tartósan 39 °C feletti testhőmérsékletnél fennáll a hőguta veszélye, 40° C feletti testhőmérséklet pedig életveszélyes állapot is lehet!
  • Tárolja gyógyszereit megfelelő hőmérsékleten!
  • Ha a szobahőmérséklet 25 °C fölé emelkedik, célszerű a gyógyszereket hűtőben tárolni akkor is, ha ez nincs ráírva a dobozra!
  • Keresse fel orvosát, ha krónikus betegségekben szenved, vagy többféle gyógyszert szed.
  • Ha bármi szokatlan tünetet észlel, azonnal forduljon orvoshoz!

Néhány hiedelem a napozással kapcsolatban

 

„A napbarnított bőr egészséges”

A barnulás bőrünk védekező reakciója, mellyel az UV sugárzás további káros hatásaitól kíván megvédeni.

 

„A lebarnult bőr véd a napsugárzás ellen”

A lebarnult bőr a fehér bőrűek számára csupán 4-es faktorú fényvédő krémnek megfelelő védelmet nyújt.

 

„Nem lehet leégni felhős napon”

A napsugárzás 80%-a tud áthatolni a vékony felhőrétegen. A fátyolos égbolt inkább növeli az UV sugárzás erősségét.

 

„Vízben nem lehet leégni”

A víz csak minimális védelmet jelent a napsugárzás ellen, és a vízfelületről való fényvisszaverődés növeli az UV expozíciót.

 

„A napvédő krémek megvédenek, így jóval hosszabb ideig napozhatok”

A fényvédő krémeket nem azért használjuk, hogy több időt tölthessünk a napon, hanem, hogy megvédjük magunkat arra az időre, amikor elkerülhetetlen, hogy a napfényben tartózkodjunk. A védő hatás attól függ, hogy helyesen alkalmazzuk-e a krémet. A fényvédők helytelen használata fokozza a bőrrák kockázatát! Ahhoz, hogy a gyártó által garantált fényvédelem meglegyen, viszonylag jelentős mennyiséget kell felkenni a bőrre, ami esztétikai okokból rendszerint nem történik meg. Így a fényvédőt helytelenül használók, abban a tudatban tartózkodnak többet a napon, hogy megtettek minden szükséges óvintézkedést. Ne feledjük, hogy a krémet napközben leizzadjuk, fürdéssel eltávolítjuk vagy letöröljük, ezért fontos, hogy legalább kétóránként, de szükség szerint többször is bekenjük magunkat!

 

„Ha rendszeresen megszakítjuk a napozást, nem égünk le”

Az UV sugárzás hatása összeadódik a nap folyamán, ne feledjük, hogy bőrünk nem felejt!

 

„Ha nem érezzük a Nap forró sugarait, azt jelenti, nem égünk le”

A leégést a Nap olyan sugárzása okozza, amit nem lehet érezni. A meleg érzetet a Nap látható és infravörös sugarai keltik, nem a leégés szempontjából veszélyes UV sugarak.

 

Forrás: egeszseg.hu